Megreformálta az e-mailezést, pár éve forradalmak megszervezésében is segített, most azonban már szinte  senkinek sem kellenek a BlackBerry mobiljai. Túlélheti a kanadai cég az Apple és a Google szorítását?

A kanadai BlackBerry mobilgyártó cég igazán illusztris rajongókat tudhat táborában, mint például Barack Obama amerikai elnök ,aki kezdetektől használja készülékeit. Elnöki hivatalba lépését követően is ragaszkodott a telefonjához, bár egy titkosított hívásokat biztosító modellre kellett lecserélnie azt, amelyről csak néhány védett számot lehet tárcsázni, kizárólag védett bázisállomásokon keresztül. Az amerikai elnök mellett Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is a márkára esküszik, feltehetően ők sem az alapmodellt használják a hívásokra. A felhasználók milliói azonban inkább az Andriodra és az iOS-re esküsznek, nem csoda, hogy John Chen, a vállalat vezetője a héten ámokfutásba kezdett. Nyílt levelet írt az amerikai kongresszusnak, amelyben azt sürgeti, hogy tegyék kötelezővé az amerikai technológiai cégeknek, hogy minden mobilplatformra készítsék el alkalmazásaikat, ne csak a vezető platformokra az iOS-re és az Androidra.

Chen elképzelésének pedig nincs sok köze a realitáshoz, miszerint bajos lenne vállalatokat gazdaságilag irracionális lépéseskre kötelezni márpedig a BlackBerry még a Microsoftnál is kisebb, néhány százalékos részesedéssel bír. Nem véletlen, hogy még a vezető amerikai videós szájt, a Netflix sem fejlesztett appot BlackBerryre. Az ehhez hasonló szolgáltatások hiánya miatt pedig a készülékek nem elég vonzók a vásárlóknak. Ugyanezzel a problémával küzd a Microsoft is. Igen, mobilon is lehet e-mailezni Pedig legalább egy évtizeden át a BlackBerry készülékei voltak a legjobbak mobilinternetezésre. A cég védjegye volt a kényelmes gépelést biztosító teljes QWERTY-billentyűzet, amivel sokkal könnyebb volt e-maileket írni, mint a butamobilok számgombjain. Az emberek többsége a cég első mobiljának megjelenésekor még nem használtak okostelefont, bár a BlackBerry 5810-es készülék sem volt tökéletes. Például hívásokat csak vezetékes headsettel lehetett bonyolítani rajta, mivel nem volt beépített mikrofonja és hangszórója. Maga a földi szeder márkanevet a BlackBerry-t - első termékéről, egy üzenetküldésre is alkalmas személyhívóról kapta a Research in Motion néven induló cég, a gombok a növény terméséhez hasonló mintázatúak. Ellenben a beérkező e-mailek még a 3G és 4G mobilhálózatok megjelenése előtt is villámgyorsan jelentek meg a BlackBerryk képernyőjén. Ehhez szükség volt egy egyedi ötletre, miszerint minden telefonhoz egy saját fiók jár, az erre érkező leveleket a cég szerverei fogadják. Ha új üzenet érkezett, a rendszer csak egy apró, így gyorsan kézbesíthető értesítést küld ki a készülékre. A BlackBerry 5810-esen csak headsettel lehetett telefonálni. A teljes üzenet csak akkor töltődik le, ha a felhasználó rábök az üzenetre. Ráadásul minden adat tömörítve érkezik a hálózaton, ezért a lassú netkapcsolaton is sokkal gyorsabb az e-mailezés, mint a riválisoknál. A technológia annyira hatékonyan működik, hogy még 2009-ben is készült olyan Blackberry, ami sem wifit, sem 3G-t nem támogatott, csak fapados GPRS-t használt de cserébe az üzemideje nagyon jó volt. Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati országokban az internetes generáció kedvencévé vált a BlackBerry. Míg Magyarországon a leginkább üzletemberek kezében lehetett BlackBerryt látni, például Nagy Britanniában a fiatalok is előszeretettel választották a cég olcsóbb modelleit, mert ezeken a drága SMS-ezés vagy hívások helyett gond nélkül tudtak egész nap chatelni ismerőseikkel megfizethető áron. A szupergyors e-mailezéshez a készülékek mellett nélkülözhetetlenek a BlackBerry saját hálózati szolgáltatásai és berendezései, amelyek zárt rendszerként működtek. E technológia egyfajta mellékhatásaként születtek meg a BlackBerry-forradalmárok. Az elnevezést a 2011-es londoni zavargások alatt alkották meg, ennek megszervezésében ugyanis központi szerep hárult a Blackberry Messenger (BBM) nevű üzenetküldő szolgáltatásra. A titkosított, privát chathálózaton úgy tudtak megmozdulásokat szervezni a tüntetők, hogy tevékenységüket ,akkor még nem tudták lehallgatni a hatóságok (legalábbis anélkül, hogy beépülnének a tüntetők közé). Később persze már a BlackBerrynek is hozzáférést kellett biztosítania a törvényben meghatározott esetekben az üzenetek monitorozására. Nálunk gyártották, mégsem vette senki Magyarországon sohasem volt népszerű a BlackBerry, tudtuk meg a magyar mobilszolgáltatóktól, és ezt megerősítette az Origónak a cég telefonjaival foglalkozó blogot és webboltot működtető Koi Tamás is. Pedig a Nokia mellett korábban a BlackBerry is Magyarországon gyártotta egyes telefonjait: Zalaegerszegen és Tiszaújvárosban, de a gyártó költségcsökkentési törekvéseinek részeként Ázsiába telepítette át az összeszerelést. A Passport modell viszonylag sikeres lett. Jelenleg egyetlen magyar mobilcég fogyasztói kínálatában sincs BlackBerry készülék, ami nem véletlen, a márka ugyanis inkább a nagyvállalatok kedvence. Jelenleg csak a BlackBerry telefonjain lehet a használatot olyan szigorúan korlátozni, mint egy céges számítógépen. Ha a rendszergazdák nem szeretnék, a készülék nem engedi használni a kamerát, vagy akár a telefonkönyv bejegyzéseinek lementését sem. Nem véletlen, hogy bár mindkét cég cáfolta az erről szóló pletykákat, a Financial Post értesülései szerint a Samsung meg akarja venni a kanadai gyártót. Most dőlhet el, megmenekül-e A Blackberry hanyatlásának kezdete valószínűleg az iPhone 2007-es premierjéig vezethető vissza, bár a kanadai cég csúcspontját egy évvel később, a BlackBerry 9000-es telefon bemutatásakor érte el. Sem előtte, sem utána nem tudott olyan sokat eladni egyetlen más telefonjából sem. Hiába próbálkozott a vállalat utánozni riválisait a billentyűzet nélküli, érintőképernyős telefonjai sem váltak világsikerré, pedig felszereltségük nem sokban tér el egy hasonló árú androidos telefonétól. Visszanyúl a gyökerekhez a BlackBerry Classic, ez a mobil mentheti meg a céget.

Kevesen tudják, de a BlackBerry az autóiparban is megvetette lábát a QNX nevű szoftvercég tulajdonosaként. Ez a rendszer mintegy ötvenmillió jármű fedélzeti szórakoztatórendszerét használja, például a Volkswagenekben is ezt használják. A szoftver a tolatókamerák kezelése mellett valós idejű forgalmi adatokat, hangvezérlést és a Google Maps és Street View szolgáltatások elérését is biztosítja. A CES-en a QNX már egy Maserati sportautó koncepcióváltozatát is kiállította, amelyet szenzorain keresztül a szoftver vezetni is képes.

Múlt héten lezajlott a svájci Davosban a világ politikia és pénzügyi vezetőinek szokásos éves csúcstalálkozója, ahol irgalmatlan mennyiségű pénzekről döntöttek irgalmatlanul befolyásos emberek. Davosban gyakorlatilag mindenki két telefonnal jár, az iPhone és a BlackBerry mellett más szóba sem jöhet ezeknél az embereknél. A BlackBerryk mellett két okból, a biztonság és a fizikai billentyűzet miatt törnek pálcát a világ legbefolyásosabb emberei, ők ugyanis nem engedhetnek meg maguknak hibákkal teli e-mail-eket, és sms-eket. 

John Chen, a BlackBerry CEO-ja aki egyébként Tim Cook mögött második lett a CNN 2014-es év vezérigazgatója listáján egy blogbejegyzésben írta meg a véleményét az internet semlegességéről, melyben többek között nemtetszését fejezi ki az Apple hozzáállásával kapcsolatban.

Chen egyik fő problémája az, hogy az Apple iMessage szolgáltatása csak iOS és OS X alatt érhető el, más platformokon, például Androidon vagy BlackBerry-n nyilván ez utóbbi zavarja jobban, sőt, tovább megy, szerinte ez nem csak hogy rossz gyakorlat, de törvényi szabályozással kéne kötelezni az Apple-t arra, hogy kiadja az iMessage-et BlackBerry-re is.

Azt írja:Sajnos nem minden tartalomszolgáltató és alkalmazásfejlesztő áll a nyitottság és semlegesség pártján. A BlackBerry lehetővé teszi az iPhone-felhasználók számára hogy használják a BBM szolgáltatást, az Apple azonban nem engedi a BlackBerry vagy Android felhasználóknak hogy letöltsék az iMessage üzenetküldő alkalmazást. A Netflix, mely erőteljesen támogatta a szolgáltatói semlegességet diszkriminálja a BlackBerry-felhasználókat, mivel nem teszi elérhetővé számukra a streaming szolgáltatását. Ehhez hasonlóan számos más fejlesztő csak iPhone és Android felhasználóknak készít alkalmazásokat. Ez a gyakorlat egy kétszereplős ökoszisztémát hozott létre, amiben az iPhone- és Android-tulajdonosok sokkal több tartalomhoz juthatnak mint az egyéb operációs rendszereket használók. Ezek pontosan azok a formái a diszkriminációnak, ami ellen a semlegesség hívei tiltakoztak a szolgáltatóknál. A BlackBerry BBM üzenetküldő alkalmazása iOS-re. A BlackBerry BBM üzenetküldő alkalmazása iOS-re. Szóval Chen szerint néhány cég direkt diszkriminálja a BlackBerry felhasználóit, és törvényben kéne kötelezni őket ezen gyakorlatuk befejezésére. Ha más nézőpontból közelítjük meg a dolgot, a BlackBerry vezérigazgatójának lehet, hogy azon kéne elgondolkoznia, hogy például a Netflix nem kiszúrásból nem ad ki alkalmazást BlackBerry-re, hanem egyszerűen valószínűleg nem éri meg a folyamatosan zuhanó, az IDC adatai alapján jelenleg körülbelül 0,5%-os részesedéssel rendelkező platformra fejleszteni. És gyanítom ugyanígy gondolja ezt számos más cég is. Valószínűleg a BlackBerry sem a nyitottság elve miatt tette elérhetővé más platformokon a BBM üzenetküldő szolgáltatást, hanem próbálják megtartani, vagy esetleg növelni a megmaradt minimális felhasználói bázisukat azzal, hogy nem szigetelik el őket a maradék 99,5% okostelefon-felhasználótól.

1984-ben Mike Lazaridis Douglas Freginnel közösen megalakította a Research in Motiont. A BlackBerry 850 éppen ma ünnepli születésnapját, hiszen 1999. január 19-én mutatkozott be Münchenben. 

Álljon itt Billy Idol-tól a Sweet Sixteen című nóta a 16 éves márka tiszteletére. 

A pletykát a Reuters hozta le először még szerdán. Az ő információik szerint a Samsung 7,5 milliárd dollárt ajánlott a kanadai BlackBerrynek, és a hír hatására ki is lőtt az utóbbi cég részvényárfolyama. A cáfolat kiadása után a kereslet erősen visszaesett, az árfolyam rövid idő alatt 15 százalékot zuhant. Ha a Samsung valóban fel akarná vásárolni a Blackberryt, azt nem a konkrét telefonok vagy az elhanyagolható piaci részesedés miatt tenné, hanem a cég birtokában lévő szabadalmak miatt.

A Kanadai BlackBerry ma hivatalos közleményben is tagadta, hogy megbeszéléseket folytatna a dél-koreai óriással. A közleményt azzal zárják, hogy nem szoktak pletykákat kommentálni, és most sem teszik. Ha jobban belegondolunk, valóban elég kicsi az esélye annak, hogy a Samsung épp most akarja felvásárolni az évek óta inkább csak evickélő, korábban valóban népszerű BlackBerryt. Tény, hogy a Samsungnak valamit lépnie kell, ha nem akarja, hogy a Xiaomihoz hasonló kínai gyártók nagy falatokkal zabálják fel az olcsó, de minőségi okostelefonok piacát a dél-koreaiak elől, de nem valószínű, hogy erre a problémára pont a BlackBerry felvásárlása lenne a megfelelő válasz. Már csak azért sem, mert a Samsung legutóbbi pénzügyi jelentéséből kiderült, hogy eléggé lecsökkent a nyereségük ahhoz, hogy ilyet húzzanak. A BlackBerry ráadásul saját, a felhasználói körében nagyon sikeres és népszerű operációs rendszert használ a mobiljain, nehéz elképzelni, ahogy a Samsung egy akvizíció után nekiáll valahogy azt is belekalapálni a cég már meglévő platformjai közé. 

A BlackBerry rendszere már közel 50 millió autóban megtalálható. 2010-ben felvásárolta a QNX nevű rendszert, majd ez a rendszer lett az újabb BlackBerryken futó BlackBerry 10 mobil operációs rendszer alapja is. Most pedig arról adott ki közleményt a Las Vegas-i CES alkalmával a QNX, hogy már 50 millió autó fedélzeti rendszere használja a megoldást, ezzel a BlackBerry tulajdonában lévő OS piaci részesedése 50 százalék feletti.